Szerelmünk története

Rengetegen kezdenek nőként is egyedül egy tanyán, ha már tudják merre hívja őket a szívük. Én hittem abban, hogy ha megtalálom a saját utamat, akkor megérkezik majd a párkapcsolat is hozzá.

Emlékszem, amikor elkezdtem a földön hatalmas papírra rajzolni, írni az álmaimat, hol szeretnék élni, mivel szeretnék foglalkozni, mit adnék tovább a gyermekeimnek, mivel szeretnék hozzájárulni a természet szépségeihez és a lassan kikopó értékek, hagyományok megőrzéséhez.

Már gyerekként is meghatottak David Attenborough könyvei és filmjei. Pontosan így tudok ma is elérzékenyülni az erdőket-mezőket járva, madarak röptét figyelve, vagy csupán a fák között zendülő szél üzenetét hallgatva.

Rendkívül hálás vagyok azért a pillanatért, amikor megtörve bár, de a gyerekkori szobámban ücsörögve rájöttem, hogy nem azért nem találom a helyem sem a világban, sem párkapcsolatban, sem a munkahelyeken, mert valami gond lenne velem, hanem egyszerűen nem a megfelelő helyen keresem.

Mivel a jóga és mediáció az életem része volt és maradt, így tudtam, hogy helyre kell tettem magamban a régi félelmeket, fájdalmakat, hogy előrébb jussak. Ezzel párhuzamosan elkezdtem keresni kiadó tanyákat és az álmaihoz kötődő munkákat, ahol megtanulhatom a sajtkészítést, családi farmmal együtt járó feladatokat, vagy egy kis erdei fogadó vezetését.

Úgy mondják, hogy mikor már tudod merre felé szeretnél menni, akkor megérkezik az, akivel együtt mehetsz az úton. Néha rájövök, hogy mindig is tudtam merre felé húz a szívem, mégis ezernyi másféle tapasztalást választottam.

Kissé elszomorodtam, amikor kiderült, hogy egyedülálló nőként sehol nem találok lehetőséget, mert a legtöbb helyre férfiakat, vagy párokat kerestek.

És akkor megláttam Ricsi hirdetését, aki szintén tanyát keresett. Körülbelül 2 hétig vívódtam, hogy  írjak-e neki, mert annyira abszurdnak találtam a saját ötletemet, de újra és újra megjelent a hirdetése, ezért megírtam neki, hogy sok helyet találtam, ahol párokat keresnek és talán illik az ő által megfogalmazott és az én elképzeléseimhez is, szóval: költözzünk össze. 😀 Ennyire egyszerű volt a pár soros levelem. 😀

A válasz meg is érkezett 1 nap múlva, aminek órákon át tartó beszélgetések és egy találkozás lett az eredménye. Hosszú hónapokig csak telefonon tartottuk a kapcsolatot, mivel Ricsi már elkezdett egy tanyán dolgozni közben, én pedig kitartóan tanultam a gyógynövényekről, készítettem szörpöt, lekvárt, virágcukrot és kerültem apró lépésénként közelebb az általam vágyott élethez.

Majd másodjára is találkoztunk, de már egy tanyán, ahol kipróbáltunk milyen is együtt. Munka rengeteg volt, az álmaink mások, amik  tökéletesen támogatták egymást.

Pár hónap múlva összeköltöztünk.

Nem volt egyszerű az első évünk, ugyanis a Zselic Kapuja a 3. hely, ahol lakunk, viszont valóban megtaláltuk az otthonunk. Sokat tanultunk közben és jobban megismertük egymást.

Egy év múlva már a saját tanyánkon a Zselic Kapujában ültünk a csillagfényes égbolt alatt. Tűzön főtt a tea és a beázó 10 nm-es pinceház adott otthont nekünk, miközben építettük a házunk.